Dobszay László gondolatai

"A zene, a jó zene az embert nem csak pillanatnyi hangulatában, hanem egészében alakítja; nem csak a szférák zenéjét jeleníti meg, de a rend iránti érzékét és a világrendbe, a kozmikus rendbe való beilleszkedés élményét serkentgeti benne, és kapcsolatba hozza őt a szellemi világ egészével és annak az értékeivel." (Dobszay László)

Ez a mondat egyáltalán nem szorul magyarázatra, mindent elmond... Mindent elmond, amiről egyáltalán nem szoktunk beszélni. Beszélünk arról, hogy a zene, a hangszeres játék fejleszti a jobb agyféltekét, a kreativitást, a finommotorikát, a koordinációt, a memóriát, a logikát, a tanulási készséget, és hat az érzelmi világunkra. 

Ezért fontos az a gondolat, miszerint mindezeken túlmutat az a lelki fejlődés, aminek segítségével a világba illeszkedünk. Köszönjük Dobszay Lászlónak ezeket a gondolatokat. 
Hadd kapcsoljam ide egy kedves tanárom, Németh Rudolf gondolatát, aki egyik zeneelmélet órán a következő dologra hívta fel a figyelmet: "Gondolkodtak-e már azon, hogy Önök egy olyan szakmát választottak, ami egy NEM LÉTEZŐ dologgal foglalkozik? Mert a hang csak az adott pillanatban szól, aztán a rezgés elmúlik. És a helyére a csend kerül. És Önök ezzel a jelenséggel fognak foglalkozni egész életükben!" Természetesen Németh Rudolf is arra világított rá, hogy a zene természetfeletti tulajdonsága szinte felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan. Érezzük magunkat megtisztelve, hogy szent dologgal foglalkozunk!